A legtöbb energiát a szénhidrátok biztosítják a szervezet számára. A szénhidrátok nem esszenciálisak a szervezet számára, hiszen energiát más tápanyagok bontásával is tudunk nyerni, ilyenek a zsírok, az alkohol, a fehérjék. Mégis szükségesnek mondhatjuk a szénhidrátokat, hiszen gyors energiaforrások és a tápanyagok beépüléséhez is energiára van szüksége a szervezetnek.
A glükóz nagy része nátriumhoz kötött aktív transzporttal szívódik fel, de könnyen felszívódnak ún. facilitált diffúzióval is.


Ahhoz, hogy a szénhidrátot a szervezet hasznosítani tudja, és ne kerüljön raktározásra testzsír formájában, nagyon fontos a megfelelő mennyiségű B1, B2, niacin mennyiség jelenlét. 
Hasznos és fontos szénhidrátnak tekintjük az élelmi rostokat. Rostokat zöldségekből és gyümölcsökből, valamint gabonafélékből tudunk bevinni. Az élelmi rost ellenáll a bélrendszer emésztőenzimjeinek. Élettani hatásuk szerteágazó, többek között megkötik a méreganyagokat, jóllakottság-érzetet váltanak ki, segíti az emésztést, a bélmozgást, a tápanyagok felszívódását. 

A glikémiás index azt fejezi ki, hogy a vizsgált szénhidrátnak, illetve az adott szénhidráttartalmú élelmiszernek a glükózhoz képest milyen a vércukorszint emelő hatása. (A glükóz glikémiás indexe 100 %, a 70-nél nagyobb érték magas, az 56-69 közé eső közepes, míg az 55 vagy annál kisebb érték alacsonynak számít). A magas glikémiás index-szel rendelkező ételek igen gyorsan felszívódnak és gyors vércukorszint-emelkedést okoznak. Az alacsony glikémiás index-szel rendelkező ételek szintén megemelik a vércukorszintet, azonban sokkal lassabban szívódnak fel, ezáltal egyenletesebb vércukorszintet eredményeznek. Minél jobban megnöveli egy szénhidrát a vércukorszintet, annál jobban serkenti az inzulin kiválasztást. 


Zsírok
A zsírok elsősorban energiát adnak, enzimek képződésében vesznek részt. A zsírban oldódó vitaminok csak zsírokkal együtt tudnak feloldódni. A vérben lipoprotein komplexek által szállítódnak.
Csökkenteni kell a telített zsírok fogyasztását! A telített zsírok elsősorban az állati eredetűek. Az étkezés során elfogyasztott zsírok 50%-a látható, a többi 50% pedig a nem látható zsír. Ez az, ami a szövetekben van. Zsírokat elsődlegesen az állati eredetű élelmiszerekből visszük be. Kerüljük a közvetlen zsírfogyasztást (étkezési zsír, szalonna, tepertő), hiszen élelmiszereinkben elrejtve amúgy is viszünk be eleget.
Nem csak a zsírbevitel mennyiségére kell odafigyelni, hanem a minőségére is. Előtérbe kell helyezni a telítetlen zsírsavak fogyasztását, melyből a magyar ember nagyon keveset fogyaszt. Természetes módon előfordul az olívaolajban, a búzacsírában, búzaolajban, a lenmagban, az olajos magvakban, a halakban, halolajban és a tenger gyümölcseiben.

Az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően a napi összes zsírfogyasztás 10%-a a telített zsírsavakat kell, hogy tartalmazzon, amely állati eredetű élelmiszerekben található (tej, húsfélék), 12%-a egyszeresen telítetlen zsírsavakat (legnagyobb mennyiségben az olívaolajban található), 8% pedig többszörösen telítetlen zsírsavakat (jelentős mennyiségben tengeri halakban és a lenmagolajban található).